2. r�sz

Mik�zben Lin��k Kowai-t, a mazokut kerest�k, addig Zelgadis v�gk�pp felhagyott bar�tai keres�s�vel �s a legr�videbb utat v�lasztva, a hegyen �tindult el a k�zeli faluhoz.

- Az eg�sz vil�got bej�rtam, ha nem k�tszer, de a var�zslatot, amit �gy keresek, sehol sem tal�lom. Tal�n nem is l�tezik? - t�rt r� ism�t a depresszi�. - Vagy a t�z martal�ka lett, mikor megsemmis�lt Rezo laborat�riuma? Tal�n jobb lenne, ha feladn�m az eg�sz keres�st. - s�hajtott fel, majd el�vette kulacs�t �s levette r�la Amelia kark�t�j�t, s halkan felnevetett. - Amelia nem hagyn�k, hogy feladjam. Szinte hallom, amint egy kisbesz�det tart nekem a kitart�sr�l:

" Zelgadis �rfi! Nem lehet csak �gy feladni! A kem�ny �s kitart� munka meghozza gy�m�lcs�t! ". De att�l tartok nem �rek r� tov�bb elm�lkedni. Vend�geim akadtak, nem igaz? - r�ntotta el� kardj�t. Az egyik kanyar m�g�l egy csapat Troll ugrott el�, s egyenesen Zelgadis-t t�madt�k.

- Rossz �tlet. - mosolyodott el a fi�. - Ma igaz�n nem volt kedvem a harchoz, de ti akart�tok... - azzal neki l�tott a l�nyek lekaszabol�s�hoz.

- Nemhiszemelnemhiszemelnemhiszemel. - sir�nkozott tov�bb Lina, mik�zben a hegy l�b�hoz �rtek.

- Lina! Vigy�zz! - l�kte arr�bb Gourry a l�nyt. A k�vetkez� pillanatban m�r egy hatalmas halott Troll fek�dt azon a helyen, ahol azel�tt Lina �llt.

- Ezt meg�sztuk. - s�hajtott Amelia, mire a k�vetkez� troll az � fej�n landolt. - Seg�ts�g! Szedjen m�r ki valaki ez al�l!

Hamarosan el�llt a troll-es�, �gy siker�lt kib�ny�szni Amelia-t is, s elindultak felfel� a hegyen.

- Vajon mi volt ez az el�bb? - gondolkodott hangosan Lina.

- Tal�n egy �j es�? Hiszen van savas es�, havas es�, ez meg a Troll es���� - okoskodott Gourry, mire Lina kedvesen fejbe v�gta.

- Ne h�ly�skedj, j�?

- Engem is aggaszt a dolog. Ki hallott m�r Troll Es�r�l?

- Na m�g az utols�t... - hallott�k meg az ismer�s hangot egy szinttel feljebb. Szinte r�gt�n, mellett�k zuhant le egy m�sik troll, s hangos puffan�s jelezte annak f�ldet �r�s�t.

- Zel? - pislogott meglepetten Amelia, mire egy ismer�s fej jelent meg a fenti k�fal takar�s�b�l.

- Amelia? Lina? Gourry?

- �s persze kedvenc bar�tod - t�nt fel hirtelen a fi� h�ta m�g�tt a semmib�l Xellos, aminek eredm�nye k�ppen Zelgadis, j� 40 m�ter zuhan�s ut�n az egyik legyilkolt Trollon landolt.

Miut�n v�gre siker�l Zelgadis-nak is visszam�sznia a hegyre, csatlakozott bar�taihoz, s �rtes�lt a Seyruun-i esem�nyekr�l.

- Sz�val ez a Kowai egyetlen var�zslattal felrobbantotta a f�l v�rost? Hihetetlen...

- Val�ban aggaszt� a dolog. Ez�rt akarjuk meg tal�lni a sz�rnyet �s v�gezni vele...

- Lina! Te mind ezt �gy mondod, mintha nem is jutalom�rt csin�ln�d! - sz�lalt meg Gourry, aminek megint ver�s lett a v�ge.

- Egy�bk�nt Lina, - ny�lt a zseb�be Zelgadis �s el�vette Lina talizm�nj�t. - Ezt elvesz�tetted.

- K�sz�n�m. Hol tal�ltad? �n �gre-f�ldre kerestem, de nem tal�ltam!

- Az erd�ben l�ttam meg. Ki bosszantott fel?

- Hogy �rted?

- Szerintem Zelgadis az erd�ben okozott puszt�t�sodra gondol... - kock�ztatta meg a besz�l�st Gourry.

Ek�zben Amelia egy kisebb szikl�n k�mlelte a t�jat, mikor valami �rdekesett vett �szre. A hegy t�ls�oldal�r�l f�stcs�k sz�llt f�l. Valami �gett.

- Lina kisasszony! - ki�ltott le a t�bbieknek. - Valami �g a hegy t�loldal�n!

- Siess�nk! - ugrott f�l Lina, s m�r mondta is a var�zslatot - Rai Wing!

- Lina! A hegy t�ls� oldal�n egy falu van. Feltehet�leg az �g. - magyar�zta Zelgadis, de besz�d k�zben meg-megakadt a lent fic�nkol� Gourry miatt. Mire v�gre �t�rtek a hegyen, a f�st tov�bb fokoz�dott. Az eg�sz falu l�ngokba �llt. Valahonnan a telep�l�s v�g�b�l robban�sok hallatsz�dtak.

- Arra! - adta ki az utas�t�st Lina.

A t�z ropog�s�ba r�m�lt sikolyok �s seg�lyki�lt�sok vegy�ltek. A f�ld�n mindenfel� emberek fek�dtek. Egyesek csak el�jultak a f�st miatt, m�sok m�r majdnem teljesen sz�nn� �gtek.

- Gourry, Zelgadis, Amelia! Ti ments�tek ki az embereket, �n megkeresem a t�z ok�t! - rohant el Lina.

A sok f�stt�l neh�z volt t�j�koz�dni, s a mindenhol felcsap� l�ngokt�l alig lehetett el�re haladni.

- Diem Wing! - ki�ltotta a f�stbe az ig�t Lina, �gy egy id�re megszabadult a t�dej�t megt�lt� k�ros g�zokt�l, megk�nny�tve a halad�st is. De sajnos tov�bbi fenyeget�st jelentettek a l�ngok �s az azok martal�kaiv� lett �p�letek. F�l� volt, hogy egy ilyen l�ngol� h�z esetleg r�d�l.

Ek�zben Gourry-�k az embereket pr�b�lt�k kimenteni az �g� falub�l. Amelia sz�ntelen�l k�l�nb�z� v�zvar�zslatokkal pr�b�lta oltani a t�zet, mik�zben a fi�k az embereket vitt�k biztons�gos helyre. Nem volt k�nny� dolguk, mert a faluban minden h�z f�b�l �p�lt, �gy a t�z gyorsan terjedt, �s mindenhol s�r� fekete f�st fojtogatta az embereket. Ek�zben Lina tov�bb kereste a t�z ok�t. Egyre m�lyebbre hatolt a l�ngol� faluban, �gy a f�st ism�t elkezdte megt�lteni t�dej�t. Ugyan megpr�b�lta ism�t elf�jni a f�st�t, de a k�zel�ben l�v� h�z nem b�rta tov�bb tartani mag�t, �s a sz�l hat�s�ra �sszed�lt, egyenesen Lin�ra. Nem volt ideje elugrani, a h�z kegyetlen�l maga al� temette, �s elvesz�tette eszm�let�t…

 Sok�ig aludt. Mikor fel�bredt, nem hitte le, hogy �letben van. Azt hitte, meghal. Ehelyett egy szob�ban �lt. Sz�pen volt berendezve, hatalmas ablakain rengeteg f�ny �radt be a szob�ba. A szoba k�zep�n elhelyezked� asztalon kir�lyi lakom�hoz hasonl� ter�t�k v�rta. T�bb se kellett neki! Kiugrott �gy�b�l �s neki esett a csirk�nek. Hosszasan t�mte mag�ba a finomabbn�l finomabb �teleket, s mikor v�g�l m�r nem maradt semmi az asztalon, el�gedetten �lt le az egyik fotelba. Ekkor l�ptek zaja zavarta meg a csendet. Valaki a szoba fel� k�zeledett, �s nemsok�ra az ajt� val�ban ki is ny�lt. Azon egy f�rfi l�pett be. Magass�gban nem sokkal maradt el Gourryt�l, �s izomzatban le is el�zte a fi�t. S�t�t fekete haja n�h�ny helyen szem�be l�gott, amit�l kiss� gyerekesebbnek t�nt. Arca f�rfiasan kedves, ruh�ja s�t�t v�r�s volt �s testhez �ll�, j�l hangs�lyozva t�k�letes alakj�t.

- H�t fel�bredt�l? – k�rdezte a f�rfi. Hangja pont olyan volt, mint az arca. Kedves �s megnyugtat�.

- Igen, de te ki vagy? – sz�gezte a f�rfinak a k�rd�st.

- Elmulasztottam volna a bemutatkoz�st? Milyen feled�keny vagyok! – kapott viccesen a fej�hez. – Engedd meg, hogy bemutatkozzam. A nevem Devin, hivat�sos zsoldos, �s nagyon �r�l�k, hogy megismerhettem �nt, Lina Inverse.

- Ez megmagyar�zza a ruh�j�t, �s a kardot az oldal�n… - gondolta a l�ny. – De honnan tudja nevem? – tette fel az �jabb k�rd�st.

Devin erre elmosolyodott. – Ki ne ismern� a h�res Lina Inverse-t, a bandita gyilkost?

- Nagyszer�, utol�rt a h�rnevem… - �s hogy tal�lt�l r�m a romok alatt?

- A k�zelben voltam. L�ttam, ahogy maga al� temetnek a romok, kedves.

- �rtem.

*

- Lina! – Lina hol vagy! V�laszolj! Lina!

- Lina kisasszony! K�rlek, v�laszolj!

A t�bbieknek siker�lt eloltani a t�zet, s a m�g �l� embereket biztons�gos helyre vinni. Csak ezut�n j�ttek r�, hogy Lina elt�nt. Elkezdt�k felkutatni a romok k�z�tt, eredm�nytelen�l. Nem sejthett�k, hogy mi t�rt�nt a l�nnyal, s hogy Lina m�r Devin k�nyelmes h�z�ban van.

- Ti tal�ltatok valamit? – k�rdezte Gourry a t�rsait.

- Semmit, az �gvil�gon semmit…. – sz�llt le Zelgadis a f�ldre.

- �n sem… - r�zta a fej�t Amelia.

- Szerintetek mi t�rt�nt vele?

- Nem tudom, de nem hiszem, hogy komolyabb baja esett volna. Lehet, hogy megtal�lta Kowai-t, s a nyom�ba eredt. Hisz mind ismerj�k Lin�t.

- Igen, ez val�ban jellemz� Lin�ra. – helyeselt Zelgadis. – Ez esetben viszont k�nytelenek vagyunk v�rni…

*

- Biztos nem akarsz maradni, Lina?

- Biztos. – felelte a l�ny, mik�zben mag�ra �lt�tte k�peny�t, s mag�hoz vette kardj�t.

- Ezek szerint semmivel sem tudlak visszatartani. De m�g miel�tt elm�sz, szeretn�k adni neked valamit. – s Devin el�vett valamit a zseb�b�l. Egy kis dobozka volt az. – Szeretn�m, ha ezt viseln�d. – s �tny�jtotta az aj�nd�kot Lin�nak.

- Ez meg mi? – nyitotta ki k�telkedve a dobozt. Majd mikor megl�tta mi van benne, r�gt�n felcsillant a szeme. Az aj�nd�k nem volt m�s, mint egy sz�narany kark�t�, amit szab�lyos k�z�nk�nt rubinttal �s smaragddal d�sz�tettek. – V�gre egy f�rfi, aki �rt�keli a sz�ps�get!  - s r�gt�n fel is csatolta csukl�j�ra az �kszert. �pp indult volna az ajt� fel�, mikor Dewin meg�ll�totta.

- Lina kisasszony! Szeretn�k k�rdezni valamit.

- Igen? �s mi lenne az? – n�zett vissza az ajt�b�l.

- Nem lehetne, hogy �nnel tartsak? V�gt�re is, az ember nem minden nap tal�lkozik a f�ldkereks�g tal�n leger�sebb boszork�ny�val! - mosolyodott el, s hangj�ban n�mi huncuts�g volt �rezhet�.

- Ez nagyon h�zelg�en hangzik… Na, j�l van, hisz nincs olyan kaland, amikor valaki ne csatlakozna hozz�nk…