4.r�sz

- Gondolom sejtitek, mi�rt h�vtalak ide titeket, a Tizenh�rom Sz�rnytestv�rt… - sz�lalt meg Kowai valahol a t�voli hegyekben. – A sz�rny nemzets�g minden tagja ismeri m�r Lina Inverse nev�t. A ti feladatotok nem m�s lesz, mint v�gezni vele, �s csapat�val.

- De Kowai! – ki�ltott fel a legid�sebb testv�r. – Ez k�sz �ngyilkoss�g! Nem v�llaljuk!

- Csak nem megfutamodtok? Azt akarj�tok, hogy �n v�gezzek veletek? – tette fel a k�rd�st a sz�rny, arc�n aljas mosollyal, s m�r k�sz�lt lecsapni a testv�rekre, �m azok v�g�l beh�doltak. – Remek. – d�rzs�lgette tenyer�t Kowai, s l�tszott rajta, hogy terve t�k�letesen m�k�dik. Ezut�n ism�t a zsoldosokhoz fordult. – Mivel tiszt�ban vagyok Lina Inverse k�pess�geivel, nem �rt, ha felk�sz�lt�k. �me n�h�ny inform�ci� Lina-r�l �s csapat�r�l. Lina leger�sebb t�mad�sa a Giga Slave �s a Laguna Blade, de ez sok er�t k�v�n t�le, emellett t�l kock�zatosnak tartja haszn�lni �ket, ehelyett a fekete m�gia egy m�sik puszt�t� ig�j�t, a Dragon Slave-t veti be el�szeretettel. A gyenge pontja nem m�s, mint az �t�d�tt zsoldos, Gourry Gabriev, akihez, ha nem is vallja be, gyeng�d sz�lak f�zik. Gourry egy magas, sz�ke fi�. K�nny� felismerni, hisz � az egyetlen norm�lis kin�zet� f�rfi a csapatban. Az � fegyverneme a kard, s n�la van a N�gy Elem kardja. Ez�rt �vatoss�gra is inten�lek titeket, ha tudn� haszn�lni… �s ott van Seyruun hercegn�je, Amelia Will Tesla Seyruun, a feh�r m�gia szak�rt�je, emellett a s�m�nizmusban is j�rtas. Neki t�bb gyenge pontja is van. Az egyik Seyruun hercege, az �desapja, Philionel herceg. A m�sik Zelgadis Greywords, a kim�ra…

- J�l hallottam? – sz�lalt meg egy hang valahol a gy�lekezet m�g�tt. Mindenki az �rkez� fel� fordult, de az illet� k�rvonal�n k�v�l semmit sem lehetett l�tni. Az viszont j�l l�that� volt, hogy nem ember.

- Ki vagy te? �s hogy mered megzavarni a gy�l�sem? – sz�lt oda neki inger�lten Kowai.

- Az nem fontos.. Legyen az el�g, hogy nekem is dolgom van Zelgadis Greywords-al.

- Ismered �t? – k�rdezte a testv�rek k�z�l a legkisebb.

- Hogy ismerem-e? – nevetett fel az idegen. – N�lam jobban m�r csak a bar�tai. Olyan dolgokat tudok r�la, amit senki… J�l j�hetek m�g a csapatba…

*

A nap felkelt, s az erd� �bredezett. Lina nagyot ny�jt�zkodott, majd r�gt�n a nap legfontosabb dolg�ra t�rt ki.

- Mi lesz a reggeli? – k�rdezte a szint�n �bredez� Amelia-t�l.

- Nekem mindegy, csak gyorsan k�sz legyen, mert �hen halok! – v�laszolta a hercegn�.

Szerencs�j�kre Devin �ppen akkor t�rt vissza, kez�ben majd k�t tucat toj�ssal.

- Csak ezt tal�ltam. – ny�jtotta �t Lina-nak a toj�sokat.

- De… Ezeket �gy nem lehet megenni… - fintorgott a l�ny.

- Meg k�ne valamin s�tni t�k�rtoj�snak. – javasolta Zelgadis, nagy hib�t v�tve ezzel.

- Meg k�ne s�tni… De min? – gondolkodott a l�ny, mire Zelgadis ker�lt l�t�k�re k�z�ppontj�ba. – Zel..- sz�lt oda fi�nak azzal a hangs�llyal, amib�l sejteni lehetett, hogy a l�ny valamire k�sz�l. – Vedd le a f�ls�d! – adta ki az utas�t�st.

- M-m-minek? – kerekedett el a fi� szeme.

- Vedd m�r le ha mondom! – parancsolt r� Zelgadis-ra.

K�vetkez� percben…

Lina-�k a napon �ltek, �s majd kiesett a szem�k, ahogy a k�sz�l� toj�sokat n�zt�k.

- Egy k�sz! – t�lalta a reggelit Amelia. – Devin �rfi? K�ri az els�t?

- Nem, k�sz�n�m.

- Akkor �n eszem meg! – csapott le a t�ny�rra Lina.

- Felkelhetek m�r? – k�rdezte rem�nykedve Zelgadis.

- M�g nem Zel. Ne feledd! Te vagy a s�t�lap!

Miut�n v�geztek, �sszeszedt�k holmiikat. Amelia �pp a haj�n dolgozott, Gourry �pp kardj�t er�s�tette oldal�ra, m�g Lina a Devin-t�l kapott kark�t�vel bajl�dott. Sehogy sem akart lej�nni… V�g�l a probl�m�t Amelia oldotta meg, majd seg�ts�g��rt a kark�t� az � csukl�j�n maradt. Zelgadis m�g mindig azon duzzogott, hogy majd egy �r�t kellett fek�dnie a t�z� napon, mire k�b�re el�rte a kell� h�m�rs�kletet. �s a h�ta m�g mindig ragadt a r��gett toj�sokt�l… V�g�l k�szen �lltak az indul�sra. �pp hogy csak elindultak, mikor Zelgadis egy zajra lett figyelmes a h�tuk m�g�tt. A hang ir�ny�ba fordult, de sehol sem l�tott semmit. Az erd� cs�ndes volt. A sz�l l�gyan f�jta a f�k lombj�t, amik finoman hajlongtak. A madarak nem sokat t�r�dve az idegenekkel, b�k�sen �nekeltek. Az �sv�ny ment�n, amin Lina-�k haladtak, bokrok n�ttek, k�zt�k nem volt ritka a szeder. �gy Lina �s Amelia szinte versenyt falva szedegett�k a gy�m�lcs�t. Minden nyugodt volt. �gy Zelgadis nem is tulajdon�tott nagyobb jelent�s�get a dolognak. Az �t tov�bbi r�sze is b�k�sen telt. Puszt�t�snak �s k�osznak nyoma sem volt.

M�r vagy egy hete mentek Lina-�k mindenf�le esem�ny n�lk�l, lesz�m�tva a folyamatos kis zajokat, amit Zelgadis hallott.

- Paranoi�s vagy! – intette le a dolgot Lina. – Kowai nem egy bokor m�g�l fogja r�nk vetni mag�t!

 Az utols� l�togat�s �ta Xellos-t sem l�tt�k, ami igaz�n ideges�t� volt, f�leg miut�n csak � ismerhette Kowai b�v�hely�t. Devin is egyre inger�ltebb lett, b�r azt senki sem tudta mi�rt. A t�j arca is kezdett megv�ltozni. A f�k �s a bokrok hely�t a k�vek �s a szikl�k vett�k �t. Ism�t egy hegy �llt az �tjukba. Jobb �tlet h�j�n, nem maradt m�s v�laszt�suk, meg kell m�szniuk a hegyet. Szerencs�re Amelia gyorsan megtal�lta a legegyszer�bb �s leggyorsabb utat. �gy viszonylag gyorsan haladtak felfel�. M�r k�r�lbel�l f�l�ton j�rtak, mikor Zelgadis ism�t meghallotta a fura zajt. �s ez�ttal azt is l�tta, hogy mi okozza. Egy kis csukly�s alak rohant felfel� a hegyen, m�g�tte kis k�darabok potyogtak lefel�, azok adt�k a hangokat.

- Lina! Oda n�zz! – mutatott a fi� az alakra.

- Ut�na! – adta ki az utas�t�st Lina, felismerve az idegen esetleges jelent�ss�g�t. Mert ez a valaki k�mkedett ut�nuk az erd� �ta.

A csukly�s nagyon gyorsan haladt felfel�, hogy be�rj�k �t, Lina, Amelia �s Zelgadis gyorsan kimondt�k a lebeg�s var�zslatot. Lina Gourry-t, Zelgadis �s Amelia pedig Devin-t kapt�k fel, �s rep�ltek az alak ut�n. Mire siker�lt be�rni�k az idegent, az m�r teljesen fel�rt a hegy tetej�re, ahol Lina-�k legnagyobb meglepet�s�re egy s�ks�g ter�lt el. A k�zep�n t�bb csukly�s �llt k�r alakot form�zva. A kis csukly�s gyorsan hozz�juk rohant, s be�llt k�z�j�k.

- Lina. – s�gta a l�nynak Zelgadis. – Ez csapda lesz.

- Igen, att�l tartok igazad van.

- �dv�zl�nk titeket. – sz�lalt meg v�gre a legmagasabb csukly�s.

- M�r v�rtunk benneteket. – folytatta a magas mellett �ll� alak.

- Had mutatkozzunk be. – vette vissza a sz�t a legmagasabb csukly�s. – Mi vagyunk a Tizenh�rom Testv�r. – Milyen tal�l� n�v… - g�nyol�dott mag�ban Lina.

- A Tizenh�rom Testv�r? M�r hallottam r�luk. – mondta Zelgadis. – Mindegyiknek m�s volt az apja, �gy k�l�nb�z� k�pess�gekkel lettek meg�ldva a gyerekek, egy igen er�s sz�rny csoportot, a Tizenh�rom Testv�r sz�vets�g�t hozva l�tre. De hogy kinek mi a k�pess�ge… - a mondatot m�r nem tudta befejezni mert Gourry k�zbe v�gott.

- Te Lina! Ezek tizenn�gyen vannak!

- Gourry! Ne h�ly�skedj! – sz�lt r� a l�ny.

- De n�zd meg! 1, 2, 3, 4…

- 12, 13, tizenn�gy? T�nyleg! – csod�lkozott Lina, majd az utols�, a sorb�l kil�g� alakra n�zett. Ek�zben a t�bbiek is ut�na sz�moltak a dolognak.

– Ez lehetetlen! – sz�lalt meg hirtelen Zelgadis.

- K�ptelens�g! – n�zett hitetlenkedve Lina a 14. csukly�sra.

- Val�ban! – csatlakozott Amelia, mire Lina �s Zelgadis k�rd�en r�n�ztek. – Gourry tud sz�molni! – jelentette ki a l�ny, mire a t�bbiek egy hatalmas h�tassal jelezt�k, �k nem erre c�loztak.

- Amelia! Most nem err�l van sz�! – Kiab�lta le a l�nyt Zelgadis. – Ez az alak nem a testv�rek k�z� tartozik, hanem egy olyan valaki, akinek r�gen halottnak k�ne lennie!

- Aha… - �rtette meg a l�ny.

- Sz�val m�g eml�kszel r�m, Zelgadis? – sz�lalt meg a 14. csukly�s.

- Hogy is tudn�k elfeledkezni egy olyan bolhaf�szekr�l mint te, Dilgear. – l�pett el�re a fi�.

- Dilgear? – sz�lalt meg Gourry. – Hmm… Ismer�sen hangzik… Tal�n egy fest�? – pr�b�lt visszaeml�kezni a fi�, nem t�l sok sikerrel, mire Lina r�gt�n ki is osztotta a fi�t tudatlans�g��rt.

- Minek nevezt�l engem te sz�rnyeteg? Bolhaf�szeknek? – v�gott vissza a farkasember, mik�zben let�pte mag�r�l a csuh�t, �gy j�l l�that�v� v�lt k�lseje. L�tsz�lag semmit sem v�ltozott. – Meg�g�rtem neked, hogy bossz�t �llok rajtad, mihelyt felt�madok! Nehogy azt hidd, hogy ilyen k�nnyen meg�szod! �llj ki ellenem a var�zser�d n�lk�l, ha ugyan mersz! – h�vta ki p�rbajra Dilgear Zelgadis-t.

- Bocs �regharcos, de most nem �rek r�. – sz�lt vissza unottan a fi�, mire a farkasember v�gk�pp elvesztette �nuralm�t, s Zelgadis-nak rontott. A fi� egy eleg�ns mozdulattal kiker�lte a t�mad�t, mire az egy k�falnak csap�dott.

- Na meg�llj! – most megfizetsz! – Ord�totta Dilgear, mik�zben megk�s�relt egy �jabb t�mad�st Zelgadis ellen. A fi�nak m�r nem volt ideje f�lre ugrani, �gy a csap�s telibe tal�lta. Ezut�n egy koppan�s hallatszott. Dilgear kardpeng�je t�r�tt el, mikor azzal pr�b�lta Zelgadis megsebezni.

- L�tom, m�g mindig nem tanult�l a leck�b�l. – r�zta a fej�t a fi�. – Pedig m�r egyszer elmagyar�ztam…  Tudhatn�d, hogy a g�lemeken nem fog az egyszer� kard… De most ha megbocs�tasz… T�nyleg nem �rek r�. – t�rta sz�t a kez�t Zelgadis, majd egy egyszer� Fire Ball-al v�gzett a farkasemberrel. – Ne hidd, hogy nem �r�ltem a tal�lkoz�snak, csak most dolgom van. Majd legk�zelebb, Dilgear.

- Te szem�t… - ny�gte utols� erej�vel a farkasember, majd kilehelte a lelk�t.

- Err�l ennyit…. – legyintett a fi�, majd a csukly�sokhoz sz�lt, akik elkerekedett szemmel n�zt�k a t�rt�nteket, a kisebbek halkan m�g nevetg�ltek is. – Bocs�ssatok meg ez�rt a kis k�zj�t�k�rt. Folytass�tok…

Folyt. K�v.